A jap�n fametszet r�vid t�rt�nete

A fametszet k�sz�t�s�nek technik�ja a IV. sz�zadban alakult ki K�n�ban. Jap�nban a VI. sz�zadban honos�tott�k meg k�nai �s koreai buddhista misszion�riusok. A fad�cos nyomtat�st els�sorban az �rott sz� sokszoros�t�s�ra haszn�lt�k s a sz�veget csak a XVI. sz�zad v�ge fel� kezdt�k fametszetes illusztr�ci�kkal k�s�rni. Az illusztr�lt k�nyvek k�sz�t�se az Edo-korszak, Tokugawa sogun�tus�nak idej�n (1600-1868) vett �ri�si lend�letet. Ieyasu (1542-1616), az els� Tokugawa s�gun, az Edo-kori Jap�n eg�szen a Meiji restaur�ci�ig (1868) fennmarad� politikai rendszer�nek kialak�t�ja, szem�lyesen t�mogatta a k�nyvek k�sz�t�s�t. Seg�ts�g�vel Honami Koetsu(1558-1637), Rimpa m�v�sz �s Suminokura Soan (1571-1632), a kalligr�fus iparm�v�szeti k�zpontot hozott l�tre Koetsumur�ban. Koetsu �s Soan nev�hez f�z�dnek az els� olyan illusztr�lt k�nyvek, amelyekben k�p �s sz�veg m�v�szi egys�get alkot. Az illusztr�ci�k kezdetben fekete-feh�rek voltak, az els� sz�nes fad�cos nyomatokat tartalmaz� kiadv�nyok a XVII. sz�zad k�zep�n jelentek meg. E sz�zad v�g�re dat�lhat�k az els� �n�ll� nyomatok is. Moronobu Hishikawa (1618 k�r�l-1694) volt a legkor�bbi mesterek egyike, akit n�v szerint ismer�nk. B�r k�nyvillusztr�tork�nt szerzett mag�nak h�rnevet, sz�mos, t�bbnyire erotikus oban (kb. 38x26 cm) nyomatot is k�sz�tett. Ezek kezdetben fekete-feh�rek voltak, de n�ha k�zzel kisz�nezt�k �ket. Moronobu a fest�szet �s illusztr�ci� olyan iskol�j�t teremtette meg, amelyet az ukiyo vagyis a "tovat�n� vil�g" ihletett. A "tovat�n� vil�g" legjobban tal�n a m�land�s�g hangulatak�nt �rhat� le, amely az Edo-korszak saj�tos t�rsadalmi, gazdas�gi v�ltoz�saib�l fakad.

Ieyasu Tokugawa, majd fia Hidetata ( 1579-1623) �s unok�ja, Iemitsu (1608-51) �talak�totta a XVI. �s XVII. sz�zadi Jap�n politikai viszonyait. F� t�rekv�s�k az volt, hogy megf�kezz�k a feud�lis t�rsadalom sz�th�z� tendenci�it, amelyek 150 �ven �t sz�ntelen h�hor�skod�shoz vezettek. A cs�sz�r nevezte ki �ket s�gunn�, s ez adta hatalmuk legitimit�s�t. Az uralkod� �s k�vet�i azonban elszigetel�dtek a politikai cselekv�s valamennyi form�j�t�l, ez�ltal a hatalmi harc minden lehet�s�ge megsz�nt. A Tokugawa- hatalom sz�khelye az ed�i (ma Toki�) v�r volt. A k�rnyez� ter�letet saj�t h�b�resei ( fudai daimio, tartom�nyi f�urak) k�z�tt osztott�k sz�t. A tartom�nyi f�urak esetleges hatalmi t�rekv�seinek megel�z�s�re Iemitsu bevezette "az udvarban val� tart�zkod�s v�ltakoz�s�nak" rendszer�t (sankin kotai). A sankin kotai �rtelm�ben egy �vben minden daimyo hat h�napot t�lt�tt Ed�ban, az �v tov�bbi r�sz�hen pedig, amikor birtokait ir�ny�totta �s j�vedelm�t biztos�totta, feles�g�t �s gyermekeit kellett "t�szk�nt" a f�v�rosban hagynia. A tart�zkod�s v�ltakoz�s�nak rendszere messzehat� k�vetkezm�nyekkel j�rt: Edo gyorsan jelent�s k�zpontt� lett. A nagysz�m� daimyo �s k�s�ret�k �j t�vlatokat nyitott a kereskedelem sz�m�ra. A keresked�k kezdtek meggazdagodni. A szamur�jok t�bbet fogyasztottak, mint amennyit megengedhettek maguknak, s a v�rosi lakoss�g als� r�tege a hatalom n�vleges birtokosainak hitelez�iv� v�lt.
A XVII. sz�zadi Edo eme rohamosan v�rosiasod� keresked� vil�g�ban kelt �letre az ukiyo, a nem szamur�j oszt�lyok szubkult�r�jak�nt, amelynek k�z�ppontj�ban az �lvezetek kiv�teles, m�land� �s ill�kony pillanatai �lltak. Az ukiyo az �lvezetek lehet� legsz�lesebb sk�l�j�t foglalja mag�ba: a keresked�k az irodalom �s a k�pz�m�v�szetek, a sz�nh�z �s nem utols� sorban a "n�i sz�rakoztat�s" tev�keny t�mogat�i voltak. Az ukiyo-e sz� azokat az �br�zol�sokat jel�li, amelyekkel a m�v�szek ennek a vil�gnak az atmoszf�r�j�t k�s�relt�k meg megragadni.

Ezt a kis �r�st bar�tn�mt�l kaptam, aki netr�l szedte le nekem, nem tudom, honnan sz�rmazik, �gy nem is tudom ki�rni a pontos sz�rmaz�s�t, de feltettem, hogy kicsit az �rdekl�d�k �s olvas�k tud�s�t ezzel is b�v�tsem.  H. B. Dudu