Jap�n kultur�lis l�tk�pe

(2002. m�jus)

A szociol�gusok szerint egy n�p kult�r�j�nak megismer�s�hez az emberek vall�s�n kereszt�l vezet az �t. Jap�n kult�r�ja tal�n �ppen ez�rt oly v�ltozatos, hiszen a t�rt�nelmi id�k folyam�n t�bb vall�si ir�nyzat is befoly�solta az �si eredet, a sintoizmus fejl�d�s�t. Cikk�nk els� fel�ben betekint�st nyerhet�nk a jap�nok hitvil�g�nak soksz�n�s�g�be.
A nemzeti kult�ra egyik legfontosabb t�nyez�je, a sz�nh�z mindig is k�l�nleges szerepet j�tszott Jap�nban. Err�l is olvashatnak �r�sunkban a Kedves �rdekl�d�k.

A jap�n vall�sr�l

Jap�n velesz�letett vall�sa a sintoizmus, az istenek (kami) tettei, a m�toszok, hagyom�nyok, szertart�sok, �s viselked�si szab�lyok gy�jtem�nye, melyek alapj�t az ember, a term�szet �s a hit k�z�tti �sszhang k�pezi.
A jap�n mitol�gia sz�mos isten�n, illetve a Nap-istenn�t�l sz�rmaztatott cs�sz�rokon k�v�l a jap�nok mindig is h�dolatot �reztek a term�szet er�i (f�k, hegyek, tengerek, sz�l, stb.) ir�nt. M�lyen tisztelt�k �seik szellem�t, akikkel k�zeli kapcsolatban �llnak. A sintoizmus a k�z�ss�g vall�sa, �gy az emberre, mint a csoport tagj�ra tekint, nem pedig mint k�l�n�ll�ra. Jap�nban a tisztas�g fogalma v�lt k�l�nlegesen fontoss�, mindenek felett a tiszt�tlans�g v�lasztja el az embert t�rsait�l �s legf�bbk�ppen a hitt�l.
A buddhizmus, amely K�na �s Korea fel�l �rkezett Jap�nba a VI. sz�zadban, jelent�sen hozz�j�rult a jap�n kult�ra �s m�v�szet felvir�gz�s�hoz. A buddhizmus azonban, melyet t�bb t�rt�nelmi korszakon kereszt�l Jap�n nemzeti vall�s�nak tekintettek, nem sz�m�zte a sintoizmust. A k�t vall�s �vsz�zadokon kereszt�l �lt egym�ssal p�rhuzamosan, egyfajta k�l�nleges vall�si dualizmust alkotva. Nemcsak a buddhizmus, hanem az �sszes t�bbi, a k�lvil�gb�l a szigetorsz�gra �rkez� vall�s (konfucionizmus, taoizmus, kereszt�nys�g) jelent�s v�ltoz�sokon ment kereszt�l a sintoizmus hat�s�ra.
A vall�sok ezen sz�nes koh�zi�ja napjainkban is megmutatkozik: az emberek t�bbs�ge a konfucionizmus szoci�lis tan�t�sai szerint �l, de k�zben megtartja taoista hit�t a "szerencs�s" illetve "szerencs�tlen" dolgokat illet�en. R�szt vesz a sintoista �s buddhista �nnepeken. H�zass�got a sintoista szertart�s szerint k�t, majd megism�tli esetenk�nt a kereszt�ny szertart�sok szerint. Az elm�l�shoz, temetkez�shez kapcsol�d� szertart�sok pedig a buddhista templomokban zajlanak.

Sz�nh�z

Jap�n sz�nh�zi hagyom�nyait eredetis�ge �s kifejez�k�szs�ge teszi egyed�l�ll�v�. A jap�n dr�ma m�v�szet�t k�t kateg�ri�ba sorolhatjuk: a "kabuki" illetve a "noh" ir�nyzat. R�vid �r�sunk most ez ut�bbit ismerteti Olvas�inkkal.
A "noh" sz�nh�z a jap�n dr�mam�v�szet leg�sibb form�ja, amely szaval�sb�l, t�ncol�sb�l, �nekl�sb�l �s zen�b�l �ll. Sz�let�se a XIV. sz�zadra tehet�, k�t kiv�telesen tehets�ges m�v�sz: a sz�n�sz �s dr�ma�r� Kan'ami �s fia, Zeami tev�kenys�ge nyom�n. A "noh" a f�ldm�vel�shez t�rs�tott vall�si t�ncokb�l ered� n�pi sz�nh�z �si form�ira �p�lt. Az el�ad�sokat mai napig jellemz� klasszikus koreogr�fia ebben az id�szakban alakult ki.
A darabok eszmei alapj�t a buddhista �letfiloz�fia tan�t�sai adj�k. A darabok f�szerepl�i istenek, buddhista szerzetesek, szellemek �s d�monok. A sz�n�szek valamennyien f�rfiak. A n�i szerepek nyomat�kos�t�s�ra, hat�sos megjelen�t�s�re apr�l�kosan kidolgozott, a feud�lis korszak nemes kurtiz�njait id�z� maszkokat �s koszt�m�ket viselnek. A darabokat egy k�l�nleges, f�b�l k�sz�lt sz�npadon adj�k el�, amelynek valamennyi eleme szigor�an meghat�rozott funkci�t t�lt be. A szerepl�ket (�ltal�ban kett�t) egy hat-nyolctag� k�rus, valamint egy h�rom, k�l�nb�z� m�ret� tamburinb�l �s egy furuly�sb�l �ll� zenekar k�s�ri. A "noh" st�lus� szaval�s �s t�nc alapj�t az �vsz�zadokra visszatekint� szab�lyok alkotj�k. A mozdulatok elevenek �s �temesek, a szaval�s is jellegzetes hanglejt�s�.
A sz�nh�zi el�ad�sok fontos tartoz�ka a zenei k�s�ret, amely azonban els� hall�sra kor�ntsem harmonikus dallamvil�g�. A cint�ny�rok hirtelen �sszecsap�d�sa a furulya f�lhasogat� hangjaival v�ltakozik. Mindez, a szab�lytalan versel�ssel egy�tt, a sz�nh�zi el�ad�sok igen extr�m - �s egyben igen dr�mai - �sszhangzat�t adj�k.
A mai jap�n sz�nh�zi iskol�k k�z�l a legjelent�sebb a Kanze iskola, melyet egyenesen Zeamit�l sz�rmaztatnak.

Ezt az �r�st is bar�tn�mt�l kaptam, ugyancsak nem tudom honn�t sz�rmazik, de mindenkinek �gy ut�lag is j� olvas�st!  H. B. Dudu