Ezt a verset kicsi falum egy idős nénikéje írta nekem Aki olvasta a verseim. Gondoltam mással is megosztom, Mert érdemes elolvasni-e pár sort! Ne aggódjál te kislány, ha Ámor nyila eltalál. A felnőtt kor kezdő sora az életben jó iskola. Egy nyilalás kis szívedbe beletartozik a rendbe. Nagy kihívás valakit szeretni, szerelembe beleesni. Lesz-e hűség, kitartás? Vagy megéget a csalódás? Ne hátrálj meg előle, merítsél erényt belőle! Zászlód bátran lobogtasd meg, a csatádat úgy vívjad meg! S ha vesztesen szakad zászlód, ne sirasd meg majd a zárszót. Az utakon ezer ösvény buktatókkal van kirakva. A boldogság kék madara melyikre száll vajon oda? Vértezd fel magad az útra, ha elesel, kelj fel újra! Mert folytatódik a küzdelem, néha búsan- keservesen, Máskor hősként, büszkeséggel. Hiszed, hogy jó sorsod ért el. S ha elérsz a kikötőbe, ketten fogtok evezésbe. S hosszú útján a tengernek, hol hullámok is vernek Erős hitben, bízz Istenben. Mindig higyj a szeretetben, Az átsegít a viharon, s utat talál a kőfalon! Írta: Móroczné Mária Köszönet érte! 2006. május